Megragadható különbségek a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán és a határon túli magyar hallgatók mentális egészsége és egészségmagatartása között
1 Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar Társadalomtudományi Intézet, Pszichológiai Tanszék (főiskolai tanár) és Partiumi Keresztény Egyetem (egyetemi tanár)
2 Ungvári Nemzeti Egyetem egyetemi docens
3 Partiumi Keresztény Egyetem (egyetemi adjunktus)
4 Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (egyetemi adjunktus)
5 Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (egyetemi adjunktus)
A kari mentálhigiénés program első lépéseként elvégeztük a Kar hallgatóinak mentális állapotának felmérését. Azt szerettük volna kideríteni, hogy Karunk jelenlegi hallgatói milyen pszichés állapotban vannak, milyen problémákkal küzdenek, illetve kiszűrni azokat a hallgatókat, akik valamilyen szempontból veszélyeztettetek, hogy velük minél hamarabb célzottan fel tudjuk venni a kapcsolatot, hogy minél hamarabb segítséget kaphassanak. Az általunk összeállított önkitöltős kérdőív a következő kérdőíveket tartalmazta: koherencia skála, életcél kérdőív, Big Five, Rosenberg önértékelési kérdőív, általános én-hatékonyság kérdőív, teljesítmény motiváció, tanulási kérdőív, észlelt stressz kérdőív, lelki egészség, társas támogatottság, egészség kontroll kérdőív, szociális kívánatosság. A demográfiai adatok mellett felmértük a hallgatók egészségmagatartását, (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás), is.
Mivel a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának 583 hallgatója mellett az Ungvári Nemzeti Egyetemen 93, a Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen 89, és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen 241 fő töltötte ki a kérdőívet, így saját hallgatóik mentális egészségi állapotát össze tudjuk hasonlítani a határon túli hallgatók mentális egészségi állapotával. A vizsgálat adatainak elemzése révén, remélhetőleg mód nyílik jellegzetes azonosságok és különbségek meghatározására a minta egyes csoportjai között.
Kulcsszavak: mentális egészség, egészségmagatartás, egyetemi hallgatók, különbség